Négykézláb helyzet

A kúszás után, illetve vele egy időben elkezdődik a próbálkozás a négykézlábra állással. Eleinte mindkét térdét egyszerre húzza hasa alá, vagy két karjával tolja magát hátra annyira, hogy popója megemelkedjen. Ez a későbbiekben átalakul úgy, hogy váltva húzza be a lábait vagy váltott kézzel tolja fel magát. Két keze válla alá kerül, ujjai nyújtva vannak, törzse, combja és lábszára egymással hozzávetőlegesen derékszöget zár be. Fejét megemeli, előre néz. Ebben a helyzetben elkezd hintázni. Ez készíti elő a mászást, ilyenkor a testsúlyáthelyezést gyakorolja. A négykézláb az első olyan testhelyzet, amelyben a törzse nem érintkezik a talajjal, hanem csak négy pontos az alátámasztás. Ez igen nagy váltás, és a törzs izmaitól egy egészen másfajta és sokkal nagyobb izommunkát igényel, úgyhogy ne lepődjünk meg, ha ez az időszak egy kicsit hosszabb ideig tart. 

Ha ujjait még mindig nem nyújtja ki teljesen vagy kezét ökölbe szorítva tartja, elővehetjük itt is a tüsi labdát vagy ülőpárnát, és rajtuk kopogtatva, vagy végighúzva a tenyerét ösztönözhetjük ökle nyitására, ujjai nyújtására. Ha nagyon hátratolja a popóját úgy, hogy szinte már a sarkát éri, az utalhat kar- vagy tözsizmai gyengeségére. Finoman megpróbálhatjuk előre helyezni testsúlyát popója előretolásával. Ha fejét nem emeli fel, lógatja, egy zenélő, színes, kedvenc játék szemmel való követésével megpróbálhatjuk rávenni, hogy emelje előre tekintetét. Az itt felsorolt módszerek otthoni kiegészítések, nem helyettesítik a szükséges terápiát.

Ha még 8 hónaposan sem próbálkozik a négykézláb helyzettel, ha ujjait erőteljesen hajlítja vagy kezét ökölbe szorítva tartja, fejét nem emeli fel vagy ferdén tartja, törzsében oldalra ív van, vagy hasát nagyin beejti, esetleg úgy vesszük észre, hogy valamelyik végtagjával nem tartja úgy magát, mint a többivel, akkor mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni.