ügyesbaba

2015\02\11

Kúszás

Először leírom mi is a kúszás, mert nem mindenki van tisztában azzal, hogyan is kellene pontosan kinéznie ennek a mozgásformának. A babánk hason fekszik, fejét megemeli egyik karját előreteszi, alkarral húzza magát, míg ellenoldali lábát térdben behajlítva maga mellé húzza, és azzal tolja magát előre. Ez az első mozgásforma, amikor ellenoldali kéz-láb egyszerre, összehangoltan mozog, ami az agyféltekék összehangolása miatt is fontos. Ezzel együtt is ez az a mozgásforma, amit a legkacifántosabban sikerül a legtöbb babának kivitelezni, sőt sokan ki is hagyják a repertoárjukból. Ez esetben nem kell teljesen kétségbeesni, jó, ha elvisszük szakemberhez, de a mászás egy magasabbrendű mozgás, ami pótolhatja a hiányosságokat.

Segíthetjük a kúszást, ha babánk lábát felváltva feltoljuk törzse mellé térdben behajlítva és talpát megtámasztva, kicsit popóját tolva megpróbáljuk rávenni az előrehaladásra. Egy tüsi labda vagy egy tüsis felületű ülőpárna beszerzésével kezeit is stimulálhatjuk, ha felváltva előrenyújtjuk majd végighúzzuk az érdes felületen. Ezek persze nem helyettesítik a terápiát, amit mindenképpen el kell kezdeni, ha a forgás után néhány héttel nem kezd el előrefelé törekedni a kicsi. Ha csak egyik karját vagy csak egyik lábát használja a mozgásnál. Ha két karjával egyszerre húzza vagy két lábával egyszerre tolja magát. Ha kúszás közben mindig csak egyik irányba tart, ferdén közlekedik. Ha hátrafelé indul el. Ha összerendezetlenül mozog, össze-vissza használja karjait, lábait. Maga alá húzza térdeit, és ebből a "félnégykézláb" helyzetből löki magát előre, karjait nem nagyon használva, vagy csak karjait használja, és úgy húzza magát előre, mint a fóka.

Lehet, hogy a terápiás kezelés után sem lesz száz százalékos a kúszás, vagy egyből négykézlábra emelkedik és mászni kezd. Ha így alakulna, akkor is tanítsuk meg nagyobb korában a pontosan kivitelezett kúszásra, jót fog tenni a koordinációjának.

csecsemő kúszás normál

2015\02\08

Fordulás

Arról már volt szó, hogy a kisbabák életének első heteiben fokozott a hajlító izmok tónusa. Ez azt jelenti, hogy háton és hason fekve karjait fej mellett, könyökben behajlítva, illetve alsó végtagjait is hashoz húzva tartja. Ezt a pozíciót viszont egyre gyakrabban kell megszakítania végtagjai nyújtogatásával, azaz rugdalózással és hadonászással. Ezek, az eleinte koordinálatlan mozdulatok egyre pontosabbá, célirányosabbá válnak. 2 hónaposan kezeit középre hozza és nézegeti. 2,5-3 hónaposan talpával megérinti a talajt, esetleg tologatja is magát vele, amivel egyik medencefelének kis mértékű emelkedését éri el. Ezek a mozzanatok vezetik be a fordulást, melyet alulról és felülről is indíthat. A kar test előtt történő átnyújtásával felülről, míg a lábak hashoz húzásával, majd oldalra kidöntésével alulról kezdi a forgást. 

Az oldalra fordulás tankönyvi ideje 2-3 hónapos, míg a hasra-hátra fordulásé 4-6 hónapos kor. Nem kell viszont megijedni, ha ennek a két mozgásformának nem különül el számottevően a megjelenése. Sokszor, ha már megy az oldalra fordulás, addig próbálkozik a baba, mígnem a hasára keveredik. Az is változó, hogy a hasra vagy a hátra fordulás sikerül először. Gyakoribb a hátról hasra, talán könnyebb is, de az ellenkezőjével is találkoztam már.

Valószínűleg az egyik oldalra hamarabb fog fordulni, azt gyakorolgatja először, hogy sikerélménye legyen. Pár nap múltán viszont kezdi majd az is érdekelni, hogy mi van a másik oldalon, így elkezd arra is törekedni. Lehet, hogy egy kicsit több gyakorlással, de arra az oldalra is sikerülni fog a fordulás. Ha nem igazán megy, tudunk neki segíteni, ha a kevésbé kedvelt oldal irányából kap ingereket (zenélő, színes játék), és hashoz toljuk ellenoldali térdét, azonos oldalit földre nyújtjuk, és kicsit keresztbe mozgatjuk törzse előtt a hajlított lábát, arra ösztönözve ezzel, hogy felső testét is fordítsa a játék irányába. Ez nem helyettesíti a terápiát, csak kicsit segít neki elindítani a mozgást, és jó esetben kis idő múltán önállóan is rájön, hogyan is kell ezt csinálni.

Szakember segítségére van szükség akkor, ha egyáltalán nem látunk hajlandóságot kisbabánkon a forgás elkezdésére még 5 hónaposan sem. Ha az egyik oldalra már régóta fordul, de a másikat nem is próbálgatja. Ha fordulás közben nagyon homorít, fejét hátracsapja. Az nem forgás, ha a baby kinyomja magár tenyértámaszba, nagyot homorít, a feje elhúzza oldalra, és így háton fekvésbe gurul. Akaratlagosságot kell látnunk rajta, és gömbölyűen kell indítania a mozdulatsort.

 

mozgásfejlődés normál hason fordulás háton oldalt

2015\01\25

Támaszkodás

Ha az újszülöttet kézben tartjuk, arccal a talaj felé és párhuzamosan azzal, akkor ő egy-egy pillanatra megemeli a fejét, majd visszaejti azt. Ez már a fej későbbi tudatos emelésének és megtartásának előfutára. Körülbelül 2 hónapos korig még nem tudja huzamosabb ideig megtartani a fejét 45 fokos szögben. Az első hetekben, amikor sík talajra hasra fektetjük, arcára teszi le a fejét, először ebben a pozícióban próbálja emelgetni. Lassanként kezdi középre fordítani, eleinte már a mozgás közepén elfáradhat, és orra ejti buksiját vagy nem emeli elég magasra, és félúton elakad az orrában. Jó pár nap, 1-2, esetleg 3 hét is eltelik, mire tökélyre fejleszti tudományát. A lényeg az, hogy egy nap többször fektessük hasra néhány perc erejéig, lehetőség szerint a talajra vagy kemény matracra. Amire figyelni kell, hogy próbálkozik-e fejének megemelésével? Ha egyáltalán nem látunk szándékot a mozgás gyakorlásának elkezdésére, vagy ha erőteljesen, sokáig homorít, karjait hosszan elemeli a talajról és egész testében megfeszül, "repül", akkor érdemes szakemberhez fordulni.

Az első néhány hétben a csecsemő hasra fektetéskor lábait maga alá húzza, ez természetes. 2 hónapos korra már nyújtott alsó végtagokkal helyezkedik alkartámaszba.

Alkartámaszban először ökölbe szorítva tartja a kezét, jó néhány hét telik el a nyújtott ujjal való támaszkodásig. Karjai először széles alapon támaszkodnak, fokozatosan hozza be őket teste középvonala irányába. Végül váll alatt támaszkodik és ujjait nyitogatja, megpróbálhat előrenyúlni egy játékért.

4-5 hónaposan már felnyomja magát tenyértámaszba, forgatja fejét, szabadon nézelődik, kaparássza a talajt, próbálkozik tárgyak után nyúlni.

Eleinte még nem elég erősek karjai, hogy hosszan megtartsák a tenyértámaszt, így sokszor előfordul, hogy visszabicsaklik alkartámaszba, vagy hintázik egyet homorításban, és utána teszi le a talajra karját, majd próbálkozik újra feltolni magát.

Itt is arra kell figyelni, hogy látjuk-e a szándékot, a mozgásra való törekvést? Az ökölbe szorított kéz eleinte fiziológiás, de szépen oldódnia kell, arra figyeljünk, hogy nyitogatja-e tenyerét támaszkodás közben, még ha utána vissza is húzza ökölbe? Nem tartja-e nagyon görcsösen ökölben a kezét? Szabadon forgatja-e fejét? Nem néz-e sokkal többet egy irányba? Nem csak egyik oldalra teszi-e le fejét pihenésnél? Nem billen-e mindig egyik oldalra a kis feje? Egy-egy "repülés" normális, egy új mozgásforma létrejöttének velejárója lehet. Arra figyeljünk, hogy nem "repül"-e túl sokat, túl hosszan, túl görcsösen? Ha észreveszünk valamit, ami esetleg probléma lehet, érdemes szakemberhez fordulni.

A fej másik irányba fordítását segíthetjük színes játék, csörgő szem előtt való lassú elhúzásával a ritkábban használt irányba. Mi is helyezkedhetünk a kevésbé preferált oldalra, és onnan szólíthatjuk, énekelhetünk. Az ujjak nyújtását segíthetjük, ha különböző tapintatú anyagokon és/vagy labdán vagy saját testén, mellkasán húzzuk végig nyitott tenyérrel a kis kezét. Ezek viszont nem helyettesítik a terápiát.

csecsemő fej ököl alkartámasz támaszkodás tenyértámasz

2015\01\21

Fektetés

Az első kérdés, ami bizonytalanságot válthat ki újdonsült szülőkben, hogy hogyan is aludjon éjszaka a pici. Bevallom, én is utánanéztem itt-ott. Egyik helyen azt írják, hogy, ha nem elég erős a baba, akkor hason nem biztos, hogy megfelelően kap levegőt. Máshol pedig a háton fekvéstől óvnak, nehogy a büfit félrenyelje éjszaka. Mindkét szempontot figyelembe véve mi az oldalt fekvés mellett döntöttünk, pontosabban a takarót kicsit begyűrtük a háta alá hosszában, így kb. 45 fokos döntött helyzetbe került. 1-2 hetes korában viszont már csak azt viselte el, ha hasra fektettük altatás után. Háton fekve akárhányszor büfizett, az mindig oldalt távozott a szájából, maximum 1-2 köhintés kíséretében.

Fontos, hogy abban a rövid időben, amíg ébren van a baba, és aktív, sokszor fektessük hasra már az egészen korai időszakban. Ekkor próbálkozik emelgetni a fejét, áttenni egyik oldalról a másikra. A legtöbb babának van egy kedvesebb oldala, ezzel nincsen baj, de tudnia kell a másik irányba is fordítani a fejét. Kicsit motiválhatjuk színes, hangos játékokkal, saját magunkkal, hangunkkal csalogathatjuk, hogy a másik irányba is nézzen át. Ha még így sem megy, akkor nagyon finoman, két kézzel körbefogva, óvatosan áttehetjük fejecskéjét a másik arcára, ott finoman simogathatjuk, ezzel tartjuk meg egy rövid időre az irányt, hogy nyúljanak kicsit az izmok. Ha nagyon nem bírja ezt a pozíciót, erőteljesen tekeredik törzzsel utána, nagyon elkezd sírni, vagy át sem tudjuk fordítani a fejét, és mindig csak egy oldalra néz, vagy egyáltalán nem is próbálja megemelni a fejét, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Otthon a szülő semmiképpen ne erőltesse a mozgást.

Mikor hason fekve már elfáradt a baba, ez eleinte pár perc, akkor jó, ha háton is játszunk vele kicsit. Nagy, színes játékokat elé tartva, majd középre húzva rávehetjük, hogy oldalról fordítsa be középre a fejét, ez is erősíti a nyakizmokat. Később a karok középre emelésével is próbálkozhatunk, ha a kicsi felé lógatunk játékokat, azt próbálja megfogni. Ez már a mellizmot erősíti, ami jól jön majd a támaszkodásnál. 

fej hason háton oldalt fektetés fodít

2015\01\21

Mozgásfejlődés

A következőkben leírom a normál mozgásfejlődés szakaszait. Fontos, hogy senki ne essen kétségbe, ha babája nem tankönyv szerint, percre pontosan fejlődik, csak lássuk meg, ha már egy kis segítségre, "lökésre" van szüksége egy-egy mozgásforma beindításához. Olyan is gyakran megesik, hogy valamit a vártnál hamarabb tud a kicsi, ezzel sincs semmi probléma.

Újszülött kor: Ilyenkor még fokozott a hajlító izmok tónusa, tehát az a normális, ha a lábai fel vannak húzva, és a karok is be vannak hajlítva, kezeit pedig ökölben tartja. Hason fektetve már néhány napon belül átfordítja fejét egyik oldalról a másikra.

2-3 hónapos kor: Háton fekvésből mindkét oldalára fordul. Hason fekve alkartámaszba tud helyezkedni, fejét 45 fokba, törzs folytatásába emeli és ebben a helyzetben stabilan tartja magát. Fejét szabadon forgatja, nézelődik. Kezét ekkor már nyitogatja, középre hozva nézegeti. A tárgyakat szándékosan fogja meg, szájához teszi.

4-6 hónapos kor: Fordul először hasra, majd hátra. Hason fekvésből alkar, majd tenyértámaszba tolja magát. Végtagmozgásai koordináltak, tárgyaknak utánanyúl, biztosan fog, egyik kezéből a másikba átveszi a játékot. Lábujjait szájába veszi.

7-8 hónapos kor:  Kúszik. Négykézlábra áll. Mutatóujját használja.

9-10 hónapos kor: Négykézláb jó egyensúly, ebből a helyzetből ül ki oldalra. Beindul a mászás. Hüvelyk- és mutatóujjal fog (csipesz fogás).

11-12 hónapos kor: Stabilan ül, mászik. Kapaszkodva feláll, bútor mellett oldalazik. Álló helyzetben, rogyasztgat, rugózgat, helyezi testsúlyát egyik lábról a másikra. Kézfunkciók finomodnak, kanállal próbálkozik.

13-15 hónapos kor: Kapaszkodót hosszabb-rövidebb időre elengedi, majd egyedül lépeget, ez még általában bizonytalan, széles alapú. Később már a felálláshoz sem igényel kapaszkodót, általában guggolásból, két lábról áll fel. Egyedül eszik, iszik. Firkál.

16-18 hónapos kor: Önállóan, stabilan jár, lépcsőn kapaszkodva lépeget.

2 éves kor: Jól fut. Felállásnál már csak az egyik lábat teszi ki előre, úgy áll fel.

3 éves kor: Lépcsőn felfelé egyedül váltott lábbal megy. Páros lábbal ugrál. Lábbal tud tekerni (tricikli, pótkerekes bicikli). 

hónap csecsemő mászás mozgásfejlődés kúszás normál járás fekvés

süti beállítások módosítása